EU-intézmények
A COVID-19 járvány az egészséget kiemelten helyezte az európai napirendre. Nyilvánvaló, hogy a közegészségügy nemzetközi megközelítése elengedhetetlen. Az Európai Unió segíti a tagállamokat a közegészség javításában és védelmében, valamint a közös problémák és fenyegetések kezelése érdekében. A világjárványra és a válságra reagálva az EU számos új kezdeményezést tett és rendelkezésre bocsátott forrásokat a vírus terjedésének korlátozása, valamint a válságból való gyors és fenntartható felépülés megkönnyítése érdekében. De pontosan mik az Európai Unió különböző intézményei, és hogyan segíthetik az egészségügyi egyenlőség javítását Európában?
Európai szerződések és egészségügy
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ, Lisszaboni Szerződés) jogalapot biztosít az EU számára Egészség politika, valamint a közegészségügyre vonatkozó hatáskörök és felelősségek megosztása az EU és tagállamai között. Az EU-nak fontos szerepe van a közegészség javításában, a betegségek megelőzésében és kezelésében, az emberi egészséget veszélyeztető források enyhítésében és az egészségügyi stratégiák tagállamok közötti összehangolásában.
Az EU egészségpolitikájának három stratégiai célja van:
- A jó egészség elősegítése.
- A polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől
- Dinamikus egészségügyi rendszerek támogatása
E célok elérése érdekében a Szerződés négy fő területet határoz meg, amelyek jogi szempontból kifejezetten foglalkoznak az egészségüggyel:
- Cikk 168: Közegészségügy (a közegészség védelme és egészségfejlesztés)
- Cikk 114: A jogszabályok közelítése (a nemzeti jogszabályok összehangolása az uniós jognak való megfelelés érdekében)
- Cikk 191: Környezet (az emberi egészség védelme)
- 153. cikk, 156: Szociálpolitika (a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, valamint a munkahelyi balesetek és betegségek megelőzése)
- Cikk 169: Fogyasztóvédelem (a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme)
- Cikk 9: meghatározza az uniós politikák és tevékenységek meghatározásának és végrehajtásának elvét, hogy „figyelembe vegyék a magas szintű foglalkoztatás előmozdításához, a megfelelő szociális védelem garantálásához, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez és a magas szintű oktatáshoz kapcsolódó követelményeket, képzés és az emberi egészség védelme. ”
Az egészségügy terén tett uniós fellépés kiegészíti a nemzeti politikákat és kezdeményezéseket az egészségvédelem biztosítására valamennyi uniós szakpolitikában (az „Egészségügy minden politikában” megközelítés). A Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint azonban az EU-tagállamok elsődleges felelőssége a nemzeti egészségügyi rendszerek megszervezése és az egészségügyi ellátás biztosítása.
Az „Egészség a növekedésért” stratégia és cselekvési programja (2014–2020), valamint a másodlagos jogszabályok révén az EU sikeresen végrehajtotta az átfogó egészségügyi politikát. A EU4Health program továbbra is biztosítja a 2021–2027 közötti finanszírozást.
Referenciák és további információk:
- Európai Parlament, Tájékoztatók az Európai Unióról: Közegészségügy (elérhető: 15. február 2021.)
- Európai Parlament Kutatási Szolgálata, EPRS Ideas Papers. Gondolkodás a jövőbeli EU-politikára. Az EU közegészségügyi politikája (2020). (Hozzáférés: 15. február 2021.)
- Scott L. Greer, Nick Fahy, Sarah Rozenblum, Holly Jarman, Willy Palm, Heather A. Elliott és Matthias Wismar (2019). Mindent, amit mindig tudni akartál az Európai Unió egészségügyi politikájáról, de féltél megkérdezni, XNUMX. kiadás, Európai Unió Egészségügyi Rendszerek és Politikák Megfigyelőközpontja / WHO
- Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósága (DG SANTE), áttekintés
"Minden európai polgárnak azonos joga van az egészséghez. A NextGenerationEU erőforrásai ezért az egészségügyi rendszereink rugalmasságát fogják megcélozni."
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a Régiók Bizottságának beszéde, 2020
Európai Bizottság
A Európai Bizottság jogszabályok javaslata és végrehajtása révén elősegíti az EU általános érdekét. Végrehajtja az Európai Parlament és az EU Tanácsának döntéseit. A Szerződések őreként is tevékenykedik, valamint az EU költségvetésének és finanszírozásának felhasználási módját. A Bizottság biztosokból álló csoportból áll, minden tagállamból egy. Főigazgatóságokként ismert főosztályokba szerveződik.
2013-ban az Európai Bizottság közzétette „Jelentés az egészségügyi egyenlőtlenségekről az Európai Unióban”. A jelentés ismerteti azokat a főbb intézkedéseket, amelyeket a Bizottság 2000 és 2013 között tett 2009-es végrehajtása érdekében „Szolidaritás az egészségügyben: az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban” című közlemény. Ez a közlemény ismerteti a Bizottság akkori intézkedéseit egészségügyi egyenlőtlenségek. Ezt a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága (SANTE Főigazgatóság), valamint Foglalkoztatási, Szociális és Integrációs Főigazgatóság (DG EMPL) adta ki.
További bizottsági közleményBefektetés az egészségbe ”(2013) és továbbHatékony, hozzáférhető és rugalmas egészségügyi rendszerek'(2014) az egészségügyi egyenlőtlenségek egyik (nem) közvetlen célja volt. Az Európai Bizottság, valamint a Gazdasági és Szociális Együttműködési Szervezet (OECD) kétévente kiadja az „Egészségügy egy pillantásra: Egészségügyi helyzet az EU-ban” című tanulmányokat és jelentéseket, amelyek leírják az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
2013 óta nincs külön bizottsági jelentés vagy közlemény az egészségügyi egyenlőtlenségekről. A COVID-19 válság fényében azonban az Európai Bizottság egy erős felépítésén dolgozik Európai Egészségügyi Unió. Célja az európai polgárok egészségének jobb védelme, az EU és tagállamai felkészítése a jövőbeni járványok hatékonyabb megelőzésére és kezelésére, valamint az európai egészségügyi rendszerek rugalmasságának javítása.
Egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatóság - DG SANTE
DG SANTE kidolgozza és végrehajtja a Bizottság élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi politikáját. Kidolgozta a speciális weboldal a társadalmi meghatározókról és az egészségügyi egyenlőtlenségekről.
A SANTE Főigazgatóság létrehozta a Az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése és a nem fertőző betegségek kezelése irányítócsoport Az irányítócsoport tagállamonként egy tagból áll. Tanácsot ad az Európai Bizottságnak tevékenységének fejlesztésében. Támogatja továbbá a tagállamokat az ENSZ / WHO nem fertőző betegségekkel és Fenntartható Fejlesztési Célok megkönnyítve a bizonyítékokon alapuló bevált gyakorlatok alkalmazását az EU országaiban.
A Az EU egészségpolitikai platformja egyesíti az európai érdekelt feleket a közegészségügy és az egészségügy területén képviselő ernyőszervezeteket. Eszközként szolgál a megbeszélések, az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztására. A platform megkönnyíti a szakértői csoportok munkáját és Közös fellépések. Ez megkönnyíti a tematikus hálózatok munkáját is, amelyek összefogják az érdekelt felek szervezeteit, hogy meghatározott témákon dolgozzanak. Ezek a hálózatok közös nyilatkozatokat készítenek a Bizottság munkájának vezetésére.
A SANTE Főigazgatóság és végrehajtó ügynöksége felelős az éves munkaprogramok létrehozásáért, amelyek révén az EU prioritásait és az egészséggel kapcsolatos intézkedéseket végrehajtják, különféle uniós finanszírozási mechanizmusok és programok, nevezetesen az EU egészségügyi programjának segítségével. Az EU legújabb egészségügyi programját - az EU4Health - 2021–2027 között hajtják végre (lásd az uniós finanszírozásról szóló részt).
Foglalkoztatási, Szociális és Integrációs Főigazgatóság - DG EMPL
Aktívan tevékenykedni a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az integráció területén, DG EMPLmunkája sokakat érint az egészséget meghatározó tényezők.
Fontos eszköz, amely iránytűként szolgál arra nézve, hogy az EU - nak miként és milyen irányba kell irányítania társadalmi befogadási politikáját Európai pillér a szociális jogok. A Pillér tartalmazza 20 elv három fejezetbe rendezve: esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés; tisztességes munkakörülmények; szociális védelem és befogadás. A pillér 16. elve az egészségre utal: „Mindenkinek joga van időben elérhető hozzáféréshez jó minőségű megfizethető, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz”. Az Európai Bizottság 2020-ban kiadta a Közlemény „Erős társadalmi Európa az igazságos átmenetekért, felsorolja az EU-ban a szociális jogok alapjainak megvalósításához szükséges építőelemeket.
A társadalmi befektetés az emberekbe való befektetést jelenti. A politikák az emberek képességeinek és képességeinek megerősítésére összpontosítanak, és támogatják őket a foglalkoztatásban és a társadalmi életben való teljes részvételben. A szociális védelmi rendszerek olyan rendszerek, amelyek segítik az embereket az élet szükségleteinek kielégítésében, és megvédik őket és családjukat a kockázatoktól.
Az Európai Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállamok politikáit a társadalmi befogadás és a szociális védelem területén. További információ a Bizottság szociális védelemmel és befogadással kapcsolatos munkájáról elérhető itt.
A Európai Foglalkoztatási Stratégia (EES) a foglalkoztatáspolitika közös célkitűzései és céljai. Fő célja több és jobb munkahely létrehozása az egész EU-ban. Ez része Európa 2020 növekedési stratégiája és a Európai szemeszter.
Minden uniós munkavállaló rendelkezik bizonyos minimumokkal munkahelyi jogok. Ezek a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a nők és férfiak esélyegyenlőségére, a megkülönböztetés elleni védelemre, a munkajogra vonatkoznak.
Ma a technológiai fejlődés, a globális és demográfiai változások megváltoztatják a szükséges készségeket a munkavégzés, a tanulás, a társadalomban való részvétel és a mindennapok vezetése terén. A megfelelő készségek birtoklása fontos, hogy az egyének alkalmazkodjanak ezekhez a változásokhoz és biztosítsák jólétüket, miközben hozzájárulnak a társadalomhoz, a termelékenységhez és a gazdasági növekedéshez. Az Európai készségfejlesztési menetrend 1. július 2020-jei ötéves cselekvési tervet tartalmaz 12 cselekvéssel, amelyek segítik az európai emberek jobb készségekkel történő felszerelését.
A Foglalkoztatási és Szociális innováció (Easi) programot a magas színvonalú és fenntartható foglalkoztatás előmozdítását szolgáló uniós szintű finanszírozási eszköz. Megfelelő és tisztességes szociális védelmet biztosít, küzd a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen, és javítja a munkakörülményeket.
A Európai Szociális Alap (ESZA) ez Európa fő eszköze a munkahelyek támogatásában, az emberek jobb munkához jutásának elősegítésében és az összes uniós polgár számára igazságosabb munkalehetőségek biztosításában. Úgy működik, hogy befektet az európai emberi tőkébe - a munkavállalókba, a fiatalokba és mindazokba, akik munkát keresnek. Javítja az európaiak millióinak munkalehetőségeit, különösen azok számára, akiknek nehéz munkát találni.
Tudjon meg többet az uniós finanszírozásról itt.
Sokkal több olyan uniós politika létezik, amely közvetlenül vagy közvetetten foglalkozik az egészségügyi egyenlőtlenségekkel. Ezeket a példákat megtalálja a mi oldalunkon erőforrás adatbázis.
Európai Parlament
A Európai Parlament (EP) képviseli az emberek érdekeit az uniós jogalkotásban. Az Európai Parlament tagjait minden tagállamban a választók közvetlenül választják meg. Fontos fórum az EU-szintű politikai vita és döntéshozatal számára, és biztosítja, hogy más uniós intézmények demokratikusan működjenek.
A Parlament társjogalkotó, hatáskörrel rendelkezik jogszabályok elfogadására és módosítására, és a Tanáccsal egyenlő alapon dönt az éves uniós költségvetésről. Felügyeli a Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az EU-országok nemzeti parlamentjeivel, hogy megkaphassák véleményüket. Különböző szakpolitikai területek köré szerveződik, amelyeknek (id) közvetlen jelentősége van az egészségügyi egyenlőtlenségek szempontjából.
Az Európai Parlament ENVI bizottság egy 81 képviselőből álló munkacsoport, amely a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszerbiztonság területén dolgozik. Egy másik releváns bizottság az EMPL (foglalkoztatás és társadalmi befogadás).
Az Európai Parlament 2011 márciusában elfogadta az állásfoglalást Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban. A dokumentum hangsúlyozza a következők szükségességét:
- a szociális és gazdasági fejlődés általános céljainak részévé tegye az egészség igazságosabb elosztását;
- az adat- és tudásbázisok fejlesztése (ideértve a mérést, nyomon követést, értékelésés jelentéstétel);
- elkötelezettség kialakítása a társadalom egészében az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;
- a kiszolgáltatott csoportok igényeinek kielégítése; és
- fejleszteni kell az uniós politikák hozzájárulását az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
2013-ban az Európai Parlament jelentést tett közzé a programról A válság hatása a kiszolgáltatott csoportok ellátásához való hozzáférésre. A jelentés kiemeli, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek nőttek az EU-t 2011-ben sújtó pénzügyi válság miatt. Felhívja a tagállamokat is, hogy tegyenek lépéseket ennek a kérdésnek a kezelése érdekében.
2015-ben az Európai Parlament elfogadta az állásfoglalást Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre. Az állásfoglalás a kisgyermekkori oktatásba és gondozásba történő befektetést javasolja, mint intézkedést a fiatal korban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a felnőttkorban a szegénység és kirekesztés kockázatának megelőzésére. Ez megalapozza a sikeres egész életen át tartó tanulást, a társadalmi integrációt és a foglalkoztathatóságot.
2021-ben jelentés arról Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a dolgozói szegénységre elfogadták. Intézkedéseket ajánlott az egészséges és megfizethető (szociális) lakhatás, a munkahelyi egészség és biztonság területén, ideértve a foglalkozási sérülések és a mentális egészségügyi problémák megelőzését, az alapvető munkavállalók egészségét és szociális védelmét.
Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa
A Az Európai Tanács az EU intézménye, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányát és prioritásait. Feladata, hogy lendületet adjon az EU fejlődésének, de semmilyen jogalkotási funkciót nem tölt be. A tanács képviseli a tagállamok kormányait. A tagállamok állam- vagy kormányfői, valamint annak elnöke és a Bizottság elnöke.
A Az Európai Unió Tanácsa (gyakran „Tanácsnak” nevezik) képviseli a tagállamok kormányait. Itt találkoznak az egyes EU-országok nemzeti miniszterei törvények elfogadásával és a politikák összehangolásával. Az EU Tanácsának öt fő feladata van:
- Tárgyalni és elfogadni az uniós törvényeket
- Koordinálja a tagállam politikáját
- Fejlessze az EU közös kül- és biztonságpolitikáját
- Nemzetközi megállapodások megkötése
- Az EU költségvetésének elfogadása
A tanácsi állásfoglalásokat, nyilatkozatokat és következtetéseket a Tanács ülésén folytatott vita után fogadják el. Noha nem kívánnak joghatásokat kiváltani, általában politikai álláspontjuk vagy elkötelezettségük kifejezésére használják őket. Az EU Tanácsa az elmúlt években számos következtetésben foglalkozott az egészségügyi egyenlőtlenségekkel, a különböző szakpolitikai ágazatokban is.
- A Tanács 2020. Évi következtetései a Farm-to-villa stratégia
- A Tanács 2020. Évi következtetéseiről szóló tanácsi következtetések Demográfiai kihívások - az út előre
- A Tanács 2020. évi következtetései A levegő minőségének javítása
- A Tanács 2019. Évi következtetései a „A jólét gazdasága”
- A Tanács 2019. évi következtetései Új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keret: A munkahelyi biztonság és egészségvédelem megvalósításának fokozása az EU-ban
- A Tanács 2018. évi következtetései integrált kisgyermekkori fejlesztési politikák a szegénység csökkentésének és a társadalmi befogadás előmozdításának eszközeként
- A Tanács 2017. évi következtetései egészség a digitális társadalomban - előrelépés az adatközpontú innováció terén az egészségügy területén
- A Tanács 2014. évi következtetései a gazdasági válság és az egészségügy
- A Tanács 2014. évi következtetései táplálkozás és fizikai aktivitás
Az EU Tanácsának elnökségei
A Tanács elnöksége félévente változik az EU tagállamai között. Az elnökséget betöltő ország felelős a Tanács uniós jogszabályokkal kapcsolatos munkájának előmozdításáért, valamint a politikai menetrend, a jogalkotási folyamatok és az államok közötti együttműködés folytonosságának biztosításáért.
Az elnökséget betöltő tagállam meghatározza az elérendő prioritások programját.
- A 2019-es finn elnökség alatt a Tanács következtetéseket vont le a következőkről: „A jólét gazdasága”
- A 2018-as osztrák elnökség jelentést tett közzé Az élelmiszer-rendszerek összekapcsolása az együttes előnyök érdekében: Hogyan kombinálhatják az élelmiszer-rendszerek az étrendhez kapcsolódó egészséget a környezeti és gazdaságpolitikai célokkal?
- A 2016-os holland elnökség jelentést készített erről Integrált megközelítések a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez. Az EU-tagállamok bevált gyakorlatai.
- A 2014. évi olasz elnökség: Megjegyzés: „Beruházás az egészségügybe: az Európa 2020 stratégia„ hiányzó dimenziója ”.
- A 2011-es lengyel elnökség alatt a Tanács következtetésekre jutott a következőkről: az egészségügyi hiányosságok megszüntetése az EU-n belül az egészséges életmóddal kapcsolatos magatartás előmozdításának összehangolt fellépésével.
- A 2011-es magyar elnökség elfogadta a Tanács következtetését „A modern, rugalmas és fenntartható egészségügyi rendszerek felé”.
- Címmel a 2010-es belga elnökség magas szintű konferenciát szervezett Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése regionális szempontból: mi működik, mi nem?. Magas szintű konferenciát tartott a környezeti egészségről és a társadalmi sebezhetőségekről is.
- A 2010-es spanyol elnökség alatt a Tanács következtetéseket vont le a következőkről: méltányosság és egészség az összes politikában: Szolidaritás az egészségügyben. Címmel magas szintű konferenciát szervezett Előrelépés az egészségügybe, és jelentést készített a az egészség társadalmi meghatározóinak figyelemmel kísérése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése.
- A 2009 - es svéd elnökség a Tanács következtetéseire jutott a egészséges és méltóságteljes öregedés, valamint konferencia szervezése a témában.
- A 2006-os finn keretében bevezették az egészségügy minden politikában megközelítést. A Tanács elérte következtetések a HiAP-n magas szintű konferenciát szerveztek, és az elnökség jelentést készített Egészségügy minden politikában: kilátások és lehetőségek.
- A 2005-ös brit elnökség csúcstalálkozót tartott az egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdéséről. Két jelentés címet is közzétett Egészségügyi egyenlőtlenségek: Európa profiljaés a Egészségügyi egyenlőtlenségek: kihívás Európa számára.
Az Európai Beruházási Bank
A Európai Beruházási Bank az Európai Unió nyilvános hitelintézete, amelynek részvényesei az Európai Unió tagállamai. Röviden: az EBB az Európai Unió bankja, ezért szorosan és egyre inkább együttműködik a többi uniós intézménnyel az uniós politika végrehajtása érdekében. Az EBB elsősorban a projektgazdáknak (állami, magán, nonprofit) nyújt kölcsönöket - elsősorban 25 millió euró felett. Kisebb hitelek esetén az EBB hitelkereteket nyit a pénzügyi közvetítők (gyakran nemzeti vagy regionális bankok) számára, akik ezután olcsóbb hitelt nyújtanak vállalkozásoknak (állami, magán, nonprofit). Ez az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül történik. Az EBB az egészségügyben tevékenykedik, statisztikáik szerint 27.3-ban 2018 millió ember számára segített az egészségügyi szolgáltatások javításában. Három fő alapelven dolgoznak, amelyek irányítják a finanszírozásra szánt projektek kiválasztását:
- A hatékony, biztonságos és megfizethető megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatások egyetemes hozzáférésének lehetővé tétele;
- Fenntartható egészségügyi szolgáltatások nyújtása;
- A társadalom számára várhatóan a legnagyobb gazdasági értékkel bíró projektek, figyelembe véve az eredményeket és hatásokat, például az egészségügyi eredményeket, a munkahelyteremtést és a társadalmi előnyöket.
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
A Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU tanácsadó testülete, amely a szervezett civil társadalom hangja Európában. A munkavállalók és a munkaadók szervezeteinek és más érdekcsoportoknak a képviselőiből áll. Az EGSZB véleményeket ad ki az EU-kérdésekről az Európai Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, és ezáltal hídként jár el az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között. Ezáltal az érdekképviseletek hivatalos beleszólást kapnak az uniós jogalkotási javaslatokba. További információ az EGSZB szerepéről és feladatairól elérhető itt.
Európai Régiók Bizottsága
A Európai Régiók Bizottsága (RB) egy EU tanácsadó testület, amely mind a 27 tagállam helyi és regionális szinten megválasztott képviselőiből áll. Az RB az EU régióinak és városainak a hangja, amely hivatalos beleszólást enged az uniós jogalkotásba. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megosszák véleményüket a régiókat és városokat közvetlenül érintő uniós jogszabályokról, biztosítva a regionális és helyi hatóságok helyzetének és igényeinek tiszteletben tartását. További információ az RB szerepéről és feladatairól elérhető itt.
Európai Számvevőszék
A Európai Számvevőszék„(ECA) küldetése az, hogy hozzájáruljon az EU pénzgazdálkodásának javításához, az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdításához, valamint az Unió polgárainak pénzügyi érdekeinek független őreként járjon el.
Az EuroHealthNet politikai platform
Az EuroHealthNet politikai platformja segíti a szervezeteket az európai szintű politikai változások megértésében és előrejelzésében, valamint hangjuk meghallgatásában az európai színtéren.
Ha többet szeretne megtudni a platform munkájáról és arról, hogy részesei vagyunk a platformnak látogasd meg weboldalunkat.
